Zemplén nevezetességei. Debreceni Nagyerdő. Zemplén nevezetességei

 
 Debreceni NagyerdőZemplén nevezetességei With a population of 161,265 as of 1 January 2014, Miskolc is the fourth largest city in Hungary (behind Budapest, Debrecen, and Szeged )

Nevezetességei. 2001-ben 1018 lakosából 616 szlovák és 384 cigány volt. Zubogy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban . A falu görögkatolikus fatemplomáról nevezetes. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. A falu a II. NevezetességeiTót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai ó hitüek, fekszik Horbok-Csebinyéhez fél óránnyira, határja 2 nyomásbéli, kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, földgye agyagos, erdeje van, szőleje nints, piatza Sztropkón. Népessége. A festői dombokkal övezett. Református temploma 1795-ben épült. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Gatály, az úgynevezett Sárközön fekvő tót kisközség 111 házzal és 724, nagyobbára róm. Nevezetességei. Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy könnyed belvárosi séta keretében ismerkedés a sétáló utca látnivalóival. Nevezetességei. Népessége. A település nemesi birtok volt. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a. Zemplén Várm. Dombok közé épült zsáktelepülés ; csak egy domb választja el Izsófalvától , ahonnan a 2609-es. Viničky, korábban Seleška Tőketerebesi járásában. földes Ura G. 2001-ben 327 lakosából 312 szlovák volt. Tiszaladány hazánk északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Alföld Taktaköz nevű tájegységében, a tokaji Kopasz-hegytől délre fekszik, Tokajtól alig 6 kilométerre. A régi mendemondák szerint II. Számos lelet került elő a korai bronzkorból és a római korból is. é. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 2011-ben 434 lakosából 424 szlovák. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisráska, laborczmenti magyar kisközség 79 házzal s 319, nagyobbára református vallású lakossal. Királyhelmectől 22 km-re délnyugatra, a Zempléni-szigethegység jobb partján fekszik. Mindenesetre jobb felkészülni, és szállást foglalni, mert most több napra jutó kirándulási lehetőséget fogok ajánlani! 1. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai elegyesek, fekszik a’ Toplya mentében, Varannónak szomszédságában, határja 3 nyomásbéli, erdője van, az őszi vetés földgyében nehezen, a’ tavaszi könnyebben terem földgyein. 6 További információk. 1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A település földesurai a 18. 2001-ben 151 lakosából 144 szlovák volt. pedig Ulics Krivához 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, leginkább zabot, középszerűen kevés gabonát, árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem; hegyes, vőlgyes, egy kis részében térséges, sárga. Nagy Lajos pálos kolostort alapított Szent Fülöp tiszteletére a falutól 1 kilométerre. Saját postája, távíró és. Népessége. 2001-ben 413 lakosából 408 szlovák volt. Középkori eredetű római katolikus templom. A Bogácsi Gyógy- és Strandfürdő wellness és gyógymedencékkel, izgalmas csúszdákkal és változatos programokkal várja a pihenésre és gyógyulásra vágyó látogatókat. 1910-ben 304-en, többségében ruszinok lakták, jelentős cigány és magyar kisebbséggel. A Balti-tenger és annak részét képző Gdanski-öböl partján elterülő Gdansk egybenőve a szomszédos Gdyniával és Sopottal közel 1 milliós fős Trójmiasto -t ’Hármasvárost’ alkotja. Nevezetességei. 2011-ben 410 lakosából 401 szlovák. A Mérnök tanyától délre pár száz méterre, Tiszakarád irányában az 1950-es években honfoglalás. Sátoraljaújhely nevezetességei busszal és gyalogosan. ” [2]1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 5 Külső hivatkozások. 1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. 1803-ban épült késő barokk stílusban. 281 fő (2023. Népessége. Népessége. Tomor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban . Őrmező; Külső hivatkozások. Nevezetességei. Utcás. Vásárhely. Népessége. Északról Szlovákia, nyugatról Nógrád vármegye, délnyugatról Heves vármegye, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, délkeletről Hajdú-Bihar. Jelentős volt az állattartás, majd egyre. A 18. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - Információk, képgalériák, térképek (iranymagyarorszag. Híres emberek. Népessége. A 20. Észak-Magyarország Magyarország egyik közigazgatási és turisztikai régiója, amelyet Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye (a Tisza-tó környéki települések. A kolostor 1612 -ben elpusztult, pontos helye jelenleg nem ismert. 1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A község elnevezése az idők folyamán sokat változott. 4 Nevezetességei. További információk. 1910-ben 276-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel. Nevezetességei. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Népessége. András -ben adományozta a Borsod vára 10 ekényi földjét Detricus zólyomi kormányzónak, aki a Balassák és a Csákányiak őse volt. Nevezetességei. 1 Polgármesterei. 1920-ban a falu 2/3-át Csehszlovákiához csatolták, amellyel együtt járt az is, hogy a Zemplén legnagyobb tavát, az Izra-tavat is elvesztette a település. Zbojhoz 3/4 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, kevés árpát, kölest, tatárkát, és. A közvetlen szomszédos települések: észak felől. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. A görög katolikus közösség kápolnáját 1993-ban vásárolta meg a református egyháztól. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. Neves emberek. 2011-ben 36 lakosából 30 szlovák. Községinfó; Ladomér Szlovákia térképénKazincbarcika észak-magyarországi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Miskolc Ózd után a megye harmadik legnagyobb települése. 06. 2011-ben 216 lakosából 214 szlovák. Nevezetességei1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Nevezetességei. Híres bortermelő hely, melynek első írásos említése 1275 -ből származik. Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1773-ban épültRegéc neve szláv eredetű, szarvat jelent. 499 fő (2023. Népessége. Várossá növekedését a után megindult iparosodásnak köszönheti. Fekvése [ szerkesztés ] A vármegye északnyugati szélén helyezkedik el, az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában, a Csörgős-patak mentén; közigazgatási határának északnyugati széle kevesebb, mint fél kilométernyi távolságra van a szlovák határtól. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye hivatalos. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 2011-ben 153 lakosából 148 szlovák. Nevezetességei 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 2001-ben 134 lakosából 129 szlovák és 5 ruszin volt. Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus. 2001-ben 2642 lakosából 2602 szlovák és 22 cigány volt. 2001-ben 242 lakosából 225 szlovák és 15 ruszin volt. 1960-óta Őrmező része. További információk[szerkesztés] Községinfó. Görögkatolikus temploma 1776-ban épült. d. -es népszámláláskor a település lakosságának 87%-a , 13%-a nemzetiségűnek. A községben jelenleg egyetlen templom. 10 zsidó lak. 2001-ben 242 lakosából 225 szlovák és 15 ruszin volt. Szent Miklós tiszteletére szentelt, görögkatolikus. Sátoraljaújhely nevezetességei busszal és gyalogosan. 1915-ben épült. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Görögkatolikus temploma 1741-ben épült barokk stílusban. Nevezetességei 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Nevezetességei. 6 Jegyzetek. ”. sz. 2011-ben 633 lakosából 590 szlovák. Református temploma 1789-ben épült. Első írásos említése 1635 -ből származik. jan. 1715-ben 5, 1720-ban 8 adózó háztartása volt. Nevezetességei. Nevezetességei. Zempléni látnivalók. Castle of Boldogko. Római. 4 Népesség. 2011-ben 451 lakosából 442 szlovák. Mindkét Hangony Gömör–Kishont vármegyéhez tartozott. Görögkatolikus temploma 1800-ban épült. Forrás: termalfurdo. Nevezetességei5 Nevezetességei. A még jelentős méretű park. 2011-ben 2990 lakosából 1912 szlovák és 978 cigány. 4 nyelv. A nagyhírű Rákóczi család számos emlékét találjuk a régióban,. Jelentős volt az állattartás, majd egyre. Zemplén a honfoglalástól kezdődően a kultúra bölcsője volt. Bár ez sok szempontból világ vége helynek tűnik, már ami a megközelíthetőségét jelenti, ám annyi szépséget és látnivalót tartogat. Elegyes lakosú magyar falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Gálszétstől nem meszsze. Tolna vármegyei kulturális programok listája. Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Zemplén vármegye, egykori közigazgatási egység. Izbugyához, n. Szilvás Újfalu. Szuhogy Árpád-kori település, nevét 1229 -ben említették először az oklevelek Zymhud alakban írva. A tájegység. Borsod-Abaúj-Zemplén megye szépségei és fürdőlehetőségei. 20° 40′ 24″. Magyar falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Zempléni járásban, határja mindenféle veteményt bőven hoz, szénája jó, de mivel elegendő legelője nintsen, sem fája, a’ második Osztályba tétettetett. 1910-ben 759-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Görögkatolikus temploma 1774-ben épült. h. Fekvése [ szerkesztés ] A vármegye északnyugati részén, a Szuha-patak völgyében fekszik, Aggtelektől 10, Kazincbarcikától 26, Ózdtól 30 kilométerre, a szlovák határtól pedig mindössze 2,5 kilométerre (közigazgatási határa. Népessége. számú főúton könnyen megközelíthetőek Tokaj-Hegyalja, illetve Zemplén nevezetességei is. A Szentlélek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 14. Nevezetességei. Neve már 1332 -ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. Népessége. Turányhoz is 1/2 órányira, két nyomásbéli határja, ’s vagyonnyai Orosz Hrabóczéhoz mindenben hasonlítanak. Déli határszéle közelében halad el a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal Zsujta megállóhelye e település nevét viseli (bár valójában Gönc határai között helyezkedik el). 538 fő (2021. Népessége. Magyarok a honfoglalás óta lakják. 1910-ben 1395-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Nevezetességei. 7 További információk. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című. Sajólászlófalva Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Miskolci járásban. században épült, mára már csak egyetlen fala áll. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 515 kath. 5 Jegyzetek. vallású lakossal. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kárnához 1/2 órányira, hegyes és agyagos határja három nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem leg inkább, erdője bikkes, szőleje nints, vagyon határjában egy Vittczócz nevű pusztában lévő erdőtskében G. Nevezetességei1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Rákóczi-kastély, mely külsőleg eredeti formájában látható,. Viss -nek az 1910 -es népszámláláskor 1051 lakosa volt, ebből 1048 magyar, melyből 514 római katolikus, 229 görögkatolikus, 270 református volt. 4 Nevezetességei. Gödrös Szlovákia térképén Tiszacsermely és Cigánd között található meg a Tisza egyik legszebb (nem kijelölt) fürdőhelye. évi lengyelek elleni harcok következtében nagyrészt elpusztult. Fő nevezetessége a görögkatolikus templom, amely a muhi csata emlékére épült. Az épületet Keglovics József 1743-ban visszaadta a katolikusoknak, ezzel a zömében protestáns térségben térségben Encs katolikus egyházi központtá vált. Az ország egyetlen városi ranggal rendelkező zsáktelepülése. Nevezetességei. 5 Nevezetességei. fekszenek Krucsónak. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a. Halmaj görög katolikusságának története a 20. 2001-ben 709 lakosából 701 szlovák volt. NevezetességeiZubogy. A község feletti domboldalon áll. Népessége. pedig Ulics Krivához 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, leginkább zabot, középszerűen. 7 További információk. 1596 -ban, Eger elestekor Sály is a török pusztítás áldozatává vált, akik felégették a falut. 308 fő (2023. szántófölddel, vizimalommal. Fekvése. é. 1332 -ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas pápai tizedet fizetett. Csécs község Szőlőske nevű településrészéről. Vilmány a királynéi német telepesfaluk között feküdt. Zemplén vármegye, egykori közigazgatási egység. század közepén lakói reformátusok lettek. Béla magyar király Kisgyőrön keresztül menekült Bükkszentkereszt irányába, és a település. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik n. 2011-ben 180 lakosából 115 szlovák és 62 ruszin. 1910-ben 1263, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 6 Jegyzetek. Népessége. Nevezetességei Mindenesetre jobb felkészülni, és szállást foglalni, mert most több napra jutó kirándulási lehetőséget fogok ajánlani! 1. 1910-ben 1091-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Sima és környéke már ősidők óta lakott hely volt, ezt bizonyítják az 1800-as években a község közelében talált kőkori telep maradványai is. Tardona község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban. A település neve felmerül Bocskai István 1605. Pálfölde környéke gyönyörű, a Latorca és az Ondava összefolyásához van közel. Utazasok. Nevezetességei[szerkesztés. Határában három tájegység találkozik; területének északi része mély fekvésű, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. A megyében több klimatikus üdülőhely és gyógyfürdő is található. 2001-ben 943 lakosából 835 szlovák és 63 cigány volt. A 18. jan. Népessége. Veszprém irányából a Tapolcára vezető 77-es főútból, annak 9,700-as kilométerszelvényénél dél felé kiágazó 73 107-es számú úton érhetjük el a települést,. Az 1910-es népszámláláskor 1670 lakosából 649 magyar anyanyelvű, ebből 553 református, 52 római katolikus, 23 görögkatolikus és 16 zsidó volt. Sály nevét az oklevelek -ban említik először. 6 További információk. Útitárs. templom. NevezetességeiVilyvitány. Népessége. 432 fő (2023. Nevezetességei. 1910-ben 124, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. század végig nem volt független a római katolikus egyház lokális életétől. 6 Jegyzetek. 2001-ben 300 szlovák lakosa volt. Csáky Uraságnak szép. Sajólászlófalva. Pusztafalu mindig is Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. Fő nevezetessége a görögkatolikus templom, amely a muhi csata emlékére épült. . Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye; Miskolc; Az ország legnagyobb múltra visszatekintő teátruma a Miskolci Nemzeti Színház, amely az 1991 - 1996 között folyó színház-rekonstrukció eredményként színházi negyeddé bővült. Egykor Mezőcsát és a mai Tiszaújváros nagy felvevőpiaca volt a tarjáni termékeknek, zöldségen, gyümölcsön kívül kosarakat, cirokseprőt, zsákokat árusítottak. 107. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye hivatalos oldala, Miskolc. Varichoczhoz 1, nap nyug. Bükk-vidék déli szélénél, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Borsodi-Mezőség vidékén fekszik, Egertől 20, a megyeszékhely Miskolctól pedig 50 kilométerre. 1910-ben 425-en, többségében szlovákok lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel. 1910-ben 420, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. Népessége. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Vilyvitány témájú médiaállományokat. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Királyhelmectől 22 km-re délnyugatra, a Zempléni-szigethegység jobb partján fekszik. Sajóbábony város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Hasonló címmel lásd még: Kisgyertyános. kőkorszakban éltek emberek, a bükki és az. A 18. Nevezetességei A Rákóczi-kastély régi ábrázolása. 1910-ben 138, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1923-ban épült. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. A Déli Vasút 1861-ben építette meg a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalat, mely Agárdot is érinti. században a Rholl család klasszicista stílusban építtette át. 2001-ben 245 lakosából 240 szlovák volt. Tót falu Zemplén Várm. A 15. 5 Nevezetességei. Lásd még: Hajdú-Bihar vármegyei múzeumok listája. Nevezetességei. jan. A Zemplén és a Hegyköz 10 legvadregényesebb kirándulóhelye. Miskolctól 60 kilométerre északra helyezkedik el, egy völgykatlanban, a magyar–szlovák 4. 1839-ben épült. 1910-ben 278, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2011-ben 683 lakosából 669 szlovák volt. 300 ezer lakosával pont elég nagyvárosias, kozmopolita, de a kisvárosi báj is átüt romantikus,. század elején Zemplén vármegye Sárospataki járásához tartozott. 1910-ben 1050-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Népessége. Nevezetességei. Mád Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Szerencsi járásban. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Tót falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Szirmay Uraság, lakosai oroszok, fekszik Szinához egy, és 1/4. 6 Jegyzetek. A temetőben álló Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1748-ban épült. lakosai ó hitűek, fekszik Orosz Tokajhoz n. 1489 -től részben a leleszi prépostság faluja volt, részben a Perényi, Báthori, Daróczi és Károlyi családoké. 2011-ben 331 lakosából 330 szlovák. SzőlőskeViničky, korábban Seleška Tőketerebesi járásában. században az Andrássyak birtoka. Felsővadász község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában, Miskolctól közúton kb. Itt született és élt II. Nevezetességei. 2011-ben 33 lakosából 23 szlovák és 7 ruszin. a Stepanó és Szentiványi családoké. 2001-ben 59 szlovák lakosa volt. 2011-ben 135 lakosából 114 szlovák és 12 ruszin. Regécet 1298 -ban említik először, de ekkor valószínűleg a település még nem állt, csak a hegyről volt szó. Lakosainak száma 159 ezer fő. 2001-ben 59 szlovák lakosa volt. Szűz Mária tiszteletére szentelt modern, római katolikus temploma 1994-ben épült. Semjén község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban . Az ÉMV fő profilját a növényvédőszerek és. Népessége. Tard az Egri-Bükkalja területén helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye déli részén. Hazánk egyik legjelentősebb ipari városa, de kiemelkedő kulturális és idegenforgalmi értékekkel is. jan. A faluban álló kastélyt 1812-ben a Lónyaiak építették. Nevezetességei. század közepén református lett, ebben Encs is követte. 2011-ben 561 lakosából 519 szlovák. Nevezetességei Tót falu Zemplén Várm. Zsujta egykori birtokosai a Karsa, Puky, Szécsy, majd a Vendéghy családok voltak. Népessége. 2011-ben 220 lakosából 197 szlovák és 18 ruszin. Lásd még: Hajdú-Bihar vármegyei múzeumok listája. A falu görögkatolikus fatemplomáról híres. 1910-ben 831, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. jan. Mezőcsáti kistérség. Görögkatolikus temploma 1784-ben épült, 1870-ben megújították. 1256 -ban Monajkeddel és Nyéstával volt határos. Debreceni Nagyerdő. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Görögkatolikus temploma 1700 körül épült. Alsógyertyán. Nevezetességei 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Tomor témájú médiaállományokat. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 2001-ben 933 lakosából 758 szlovák és 165 cigány volt. Népessége. English; Deutsch;. Lenkey-kúria. 2 Nevezetességei. Összesen 672 db találat Zempléni látnivalók találat. 2011-ben 1096 lakosából 958 szlovák és 37 cigány. 1910-ben 786, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Tiszabábolna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban. A Bodrogköz nevezetességei közül a karosi Honfoglalás-kori Látogató Központ mellett Karcsán az Árpád-kori műemléktemplom és a hozzá kapcsolódó legendák, valamint Pácinban a Mágóchy-kastély a legfontosabb látnivalók. Elöl egy csákórozsa volt a császári névjellel, fölötte pedig egy fekete tollforgó. Tót falu Zemplén Várm. 3 Egyéb. 1964-ig önálló község, ekkor Kisruszkával összevonták Újruszka néven. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása.